Anwa ur d-newwi fell-as awal ? D ameddaḥ neɣ d amusnaw, d afellaḥ neɣ d win yeɣran, d agellid neɣ d axemmas, d amerkanti neɣ d aẓawali, d lwali neɣ d abudali, d lmumen neɣ d amjaḥ... Anwa akka ur d-newwi awal fell-as ?
Anta tagi ?  D tameṭṭut. Amek akken-nni ? Yakk bɣan-tt, yakk ttagaden-tt. Ayen akken-nni ? Ahat imi d tala n tudert qqusen-t !

Nnan-d seg yidis n Adam id-tefruri. D tidet neɣ d tikerkas, aya ḥedd ur t-yegzi. Ulayɣer tikli deg yir aḥriq, imi aya ur yelli d tadyant iɣ-yecqan. Nutni nnan-d ayen wallen, ma d nekkni tewwi-d ad asen-nini  : « i limer mačči d Ḥawa, amek akka ara d-lalen yemdanen ? ».

Nnan-d d nettat i iɣuren Adam, yečča iguma deg yir aseklu. Seg imir Rebbi yerfa, ɣer lqeɛ icerwiten-id d aḍumu. D tidet neɣ d tikerkas aya ḥedd ur t-yezgi. Ulayɣer agrireb deg yir agadir, imi tamselt ur telli d tin iɣ-yecqan. Nitni nnan-d ayen ɣilen, nekkni tewwi-d ad asen-nini : « limer Ḥawa ur d-tezuɣer Adam ɣer lqaɛa, amek ara ɛamrent tmura s yegduden ? »

Nnan-d yal argaz yeṣṣawḍen, tella-as deffir tmeṭṭut. Wis d tisemɣert neɣ d astehzi, aya-agi ḥedd ur t-yezgi. Ulayɣer aḥnunef deg wafrasen, imi taluft ur telli d tin iɣ-yeɛnan. Nutni nnan-d amek isen-id-tban, nekkni tewwi-d ad asen-nini : « Anwa argaz i ikesben tabɣest n Marie Curie ? ».

Nnan-d d Meryem id-yeǧǧan Ɛissa, xas akken teqqim d tanubit. Wis d tidet neɣ d tikerkas aya-agi ḥedd ur t-yezgi. Ulayɣer azuɣer deg yiɣilifen, imi tanfust-a ur aɣ-d-tezgi. Nutni nnan-d ayen si umnen, nekkni tewwi-d ad asen-nini : « ɣer tyamet (tyemmat), yal mmi-s d nnbi ».

Nnand trad n « troie », sebba-ines d Hélene. Tewwi ddnub n Achile, terna win Hector, ur tt-yezgil win n Ajax. Wis d cceḥna neɣ d timuhbelt, aya-agi ḥedd ur t-yezgi. Ulayɣer anadi ɣef iẓuran n tagut, taqṣiḍt-a ur aɣ-tehwi. Nutni nnan-d ayen slan, nekkni tewwi-d ad asen-nini : « limer ur telli Helene, i tanfust ma ad teflali ? ».

Nnan-d d Penolope i yerran Ulysse d amjaḥ, s sebba-s nettat yenɣa acḥal d agellid. Wis d nneqma neɣ d tismin, aya-agi ḥedd ur t-yezgi. Ulayɣer tayerza ɣef ugris, tiqulhatin d zzyada n uɣilif. Nutni nnan-d ayen bɣan, nekkni tewwi-d ad asen-nini : « limer mačči d Penélope, Ulysse, axxam-is, amek ara t-id yemekti ? »

Nnan-d cceḥna-s tewɛer, aḥlil win iḥuza ssem-is. Nnan-d zzin-is d lɛar, ilaq lqid i yixef-is. Nnan-d lxeẓra-s d timɣeraqt, aḥlil d win ɣef ters tmuɣli-s. Nnan-d Ljennet ddaw uḍar-is, aḥlil n win yeɣunza ugerz-is. 

Nnan-d yettjeggiḥ lqed-is, d aɣumu i d leslak-is. Nnan-d cchada-s txuṣ, aḥlil n win yumnen lehḍur-is. Nnan-d iles-is d msebɛa tsuqas, aḥlil n win terra gar wallen-is. Nnan-d tettɣuru ur tettbudu, ul-ines d tamda n nḥas. Nnan-d ma telli-d di leḥsab-is, am awlqaf yis-k ad tedhu.

Nitni nnan-d, i tmurṣad haggen tiɣerɣert. Nekkni, ɣer tiwizi uzulal, nedda nɛerek deg yir arekti. Ur nfaq negren urtan, tiẓegwa qlen-t d ṣḥari. Tidet imi nɣunza ṣṣifa-s… ahat d tameṭṭut is-yeggen lemri.

Ait Slimane Hamid

 Ґef tmeṭṭut nutni nnan-d, nekkni ad nini

Ґret : Ticki (asefru i tilawin n umaḍal meṛṛa) - Ait Slimane Hamid